Definify.com

Definition 2024


sül

sül

See also: sul, Sul, Suel, súl, sùl, sůl, -sul, and -sül

Hungarian

Verb

sül

  1. (intransitive) to bake, fry, roast
Conjugation
Derived terms
  • sülés
  • sületlen

(With verbal prefixes):

  • átsül
  • besül
  • belesül
  • elsül
  • felsül
  • kisül
  • lesül
  • megsül
  • odasül
  • összesül
  • rásül

Etymology 2

From Proto-Finno-Ugric *śije-le. Cognates include Finnish siili and Estonian siil. [2]

Noun

sül (plural sülök)

  1. porcupine
Declension
Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
singular plural
nominative sül sülök
accusative sült sülöket
dative sülnek sülöknek
instrumental süllel sülökkel
causal-final sülért sülökért
translative süllé sülökké
terminative sülig sülökig
essive-formal sülként sülökként
essive-modal
inessive sülben sülökben
superessive sülön sülökön
adessive sülnél sülöknél
illative sülbe sülökbe
sublative sülre sülökre
allative sülhöz sülökhöz
elative sülből sülökből
delative sülről sülökről
ablative sültől sülöktől
Possessive forms of sül
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. sülöm süljeim
2nd person sing. sülöd süljeid
3rd person sing. sülje süljei
1st person plural sülünk süljeink
2nd person plural sülötök süljeitek
3rd person plural süljük süljeik

References

  1. Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6
  2. Entry #962 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences.

Volapük

Pronunciation

  • IPA(key): [syl]

Noun

sül (plural süls)

  1. heaven (where God resides)

Declension

Derived terms

  • sülalödan
  • sülibelödan
  • sülik
  • sülö!
  • sülöpikam
  • sülöpikam sola

Related terms

  • sil (sky)

See also

  • höl (****)