Definify.com
Definition 2024
mondata
mondata
Hungarian
Noun
mondata
- third-person singular (single possession) possessive of mondat
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | mondata | — |
| accusative | mondatát | — |
| dative | mondatának | — |
| instrumental | mondatával | — |
| causal-final | mondatáért | — |
| translative | mondatává | — |
| terminative | mondatáig | — |
| essive-formal | mondataként | — |
| essive-modal | mondatául | — |
| inessive | mondatában | — |
| superessive | mondatán | — |
| adessive | mondatánál | — |
| illative | mondatába | — |
| sublative | mondatára | — |
| allative | mondatához | — |
| elative | mondatából | — |
| delative | mondatáról | — |
| ablative | mondatától | — |