Hungarian
Noun
kimenetel (plural kimenetelek)
- outcome
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) |
|---|
|
singular |
plural |
| nominative |
kimenetel
|
kimenetelek
|
| accusative |
kimenetelt
|
kimeneteleket
|
| dative |
kimenetelnek
|
kimeneteleknek
|
| instrumental |
kimenetellel
|
kimenetelekkel
|
| causal-final |
kimenetelért
|
kimenetelekért
|
| translative |
kimenetellé
|
kimenetelekké
|
| terminative |
kimenetelig
|
kimenetelekig
|
| essive-formal |
kimenetelként
|
kimenetelekként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
kimenetelben
|
kimenetelekben
|
| superessive |
kimenetelen
|
kimeneteleken
|
| adessive |
kimenetelnél
|
kimeneteleknél
|
| illative |
kimenetelbe
|
kimenetelekbe
|
| sublative |
kimenetelre
|
kimenetelekre
|
| allative |
kimenetelhez
|
kimenetelekhez
|
| elative |
kimenetelből
|
kimenetelekből
|
| delative |
kimenetelről
|
kimenetelekről
|
| ablative |
kimeneteltől
|
kimenetelektől
|
| Possessive forms of kimenetel
|
|---|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
kimenetelem
|
kimeneteleim
|
| 2nd person sing. |
kimeneteled
|
kimeneteleid
|
| 3rd person sing. |
kimenetele
|
kimenetelei
|
| 1st person plural |
kimenetelünk
|
kimeneteleink
|
| 2nd person plural |
kimeneteletek
|
kimeneteleitek
|
| 3rd person plural |
kimenetelük
|
kimeneteleik
|
References
-
↑ Eőry Vilma, Értelmező szótár+. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2007, ISBN 978 963 7094 71 2