Definify.com
Definition 2024
ige
ige
Estonian
Noun
ige (genitive [please provide], partitive [please provide])
- gum (part of mouth)
Declension
This noun needs an inflection-table template.
Hungarian
Alternative forms
- íge (obsolete)
Etymology
Of uncertain origin, perhaps from a Turkic language.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈiɡɛ]
- Hyphenation: ige
Noun
ige (plural igék)
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | ige | igék |
| accusative | igét | igéket |
| dative | igének | igéknek |
| instrumental | igével | igékkel |
| causal-final | igéért | igékért |
| translative | igévé | igékké |
| terminative | igéig | igékig |
| essive-formal | igeként | igékként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | igében | igékben |
| superessive | igén | igéken |
| adessive | igénél | igéknél |
| illative | igébe | igékbe |
| sublative | igére | igékre |
| allative | igéhez | igékhez |
| elative | igéből | igékből |
| delative | igéről | igékről |
| ablative | igétől | igéktől |
| Possessive forms of ige | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | igém | igéim |
| 2nd person sing. | igéd | igéid |
| 3rd person sing. | igéje | igéi |
| 1st person plural | igénk | igéink |
| 2nd person plural | igétek | igéitek |
| 3rd person plural | igéjük | igéik |
Derived terms
Expressions
|
See also
- (parts of speech) szófaj; főnév, határozószó, indulatszó, ige, igekötő, igenév, melléknév, névelő, névmás, névutó, módosítószó, mondatszó, segédige, számnév, viszonyszó, (Category: hu:Parts of speech)
References
- ↑ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6