Definify.com

Definition 2024


ellenfél

ellenfél

Hungarian

Noun

ellenfél (plural ellenfelek)

  1. opponent

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative ellenfél ellenfelek
accusative ellenfelet ellenfeleket
dative ellenfélnek ellenfeleknek
instrumental ellenféllel ellenfelekkel
causal-final ellenfélért ellenfelekért
translative ellenféllé ellenfelekké
terminative ellenfélig ellenfelekig
essive-formal ellenfélként ellenfelekként
essive-modal
inessive ellenfélben ellenfelekben
superessive ellenfélen ellenfeleken
adessive ellenfélnél ellenfeleknél
illative ellenfélbe ellenfelekbe
sublative ellenfélre ellenfelekre
allative ellenfélhez ellenfelekhez
elative ellenfélből ellenfelekből
delative ellenfélről ellenfelekről
ablative ellenféltől ellenfelektől
Possessive forms of ellenfél
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ellenfelem ellenfeleim
2nd person sing. ellenfeled ellenfeleid
3rd person sing. ellenfele ellenfelei
1st person plural ellenfelünk ellenfeleink
2nd person plural ellenfeletek ellenfeleitek
3rd person plural ellenfelük ellenfeleik