Definify.com
Definition 2024
egyetlen
egyetlen
Hungarian
Adjective
egyetlen (not comparable)
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | egyetlen | egyetlenek |
| accusative | egyetlent | egyetleneket |
| dative | egyetlennek | egyetleneknek |
| instrumental | egyetlennel | egyetlenekkel |
| causal-final | egyetlenért | egyetlenekért |
| translative | egyetlenné | egyetlenekké |
| terminative | egyetlenig | egyetlenekig |
| essive-formal | egyetlenként | egyetlenekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | egyetlenben | egyetlenekben |
| superessive | egyetlenen | egyetleneken |
| adessive | egyetlennél | egyetleneknél |
| illative | egyetlenbe | egyetlenekbe |
| sublative | egyetlenre | egyetlenekre |
| allative | egyetlenhez | egyetlenekhez |
| elative | egyetlenből | egyetlenekből |
| delative | egyetlenről | egyetlenekről |
| ablative | egyetlentől | egyetlenektől |
References
- ↑ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6