Definify.com
Definition 2024
egyedüli
egyedüli
Hungarian
Adjective
egyedüli (not comparable)
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | egyedüli | egyedüliek |
| accusative | egyedülit | egyedülieket |
| dative | egyedülinek | egyedülieknek |
| instrumental | egyedülivel | egyedüliekkel |
| causal-final | egyedüliért | egyedüliekért |
| translative | egyedülivé | egyedüliekké |
| terminative | egyedüliig | egyedüliekig |
| essive-formal | egyedüliként | egyedüliekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | egyedüliben | egyedüliekben |
| superessive | egyedülin | egyedülieken |
| adessive | egyedülinél | egyedülieknél |
| illative | egyedülibe | egyedüliekbe |
| sublative | egyedülire | egyedüliekre |
| allative | egyedülihez | egyedüliekhez |
| elative | egyedüliből | egyedüliekből |
| delative | egyedüliről | egyedüliekről |
| ablative | egyedülitől | egyedüliektől |