Definify.com

Definition 2024


düh

düh

See also: duh

Hungarian

Noun

düh (plural dühök)

  1. fury, rage, wrath, temper, ire, anger

Declension

Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
singular plural
nominative düh dühök
accusative dühöt dühöket
dative dühnek dühöknek
instrumental dühvel dühökkel
causal-final dühért dühökért
translative dühvé dühökké
terminative dühig dühökig
essive-formal dühként dühökként
essive-modal
inessive dühben dühökben
superessive dühön dühökön
adessive dühnél dühöknél
illative dühbe dühökbe
sublative dühre dühökre
allative dühhöz dühökhöz
elative dühből dühökből
delative dühről dühökről
ablative dühtől dühöktől
Possessive forms of düh
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. dühöm düheim
2nd person sing. dühöd düheid
3rd person sing. dühe dühei
1st person plural dühünk düheink
2nd person plural dühötök düheitek
3rd person plural dühük düheik

Derived terms

(Expressions):

  • dühbe gurul

References

  1. Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6