Definify.com

Definition 2024


ülése

ülése

Hungarian

Noun

ülése

  1. third-person singular (single possession) possessive of ülés

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative ülése
accusative ülését
dative ülésének
instrumental ülésével
causal-final üléséért
translative ülésévé
terminative üléséig
essive-formal üléseként
essive-modal üléséül
inessive ülésében
superessive ülésén
adessive ülésénél
illative ülésébe
sublative ülésére
allative üléséhez
elative üléséből
delative üléséről
ablative ülésétől