Definify.com
Definition 2024
világaim
világaim
Hungarian
Noun
világaim
- first-person singular (multiple possessions) possessive of világ
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | világaim | — |
| accusative | világaimat | — |
| dative | világaimnak | — |
| instrumental | világaimmal | — |
| causal-final | világaimért | — |
| translative | világaimmá | — |
| terminative | világaimig | — |
| essive-formal | világaimként | — |
| essive-modal | világaimul | — |
| inessive | világaimban | — |
| superessive | világaimon | — |
| adessive | világaimnál | — |
| illative | világaimba | — |
| sublative | világaimra | — |
| allative | világaimhoz | — |
| elative | világaimból | — |
| delative | világaimról | — |
| ablative | világaimtól | — |