Hungarian
Noun
urán (plural uránok)
- uranium (chemical element)
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) |
|---|
|
singular |
plural |
| nominative |
urán
|
uránok
|
| accusative |
uránt
|
uránokat
|
| dative |
uránnak
|
uránoknak
|
| instrumental |
uránnal
|
uránokkal
|
| causal-final |
uránért
|
uránokért
|
| translative |
uránná
|
uránokká
|
| terminative |
uránig
|
uránokig
|
| essive-formal |
uránként
|
uránokként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
uránban
|
uránokban
|
| superessive |
uránon
|
uránokon
|
| adessive |
uránnál
|
uránoknál
|
| illative |
uránba
|
uránokba
|
| sublative |
uránra
|
uránokra
|
| allative |
uránhoz
|
uránokhoz
|
| elative |
uránból
|
uránokból
|
| delative |
uránról
|
uránokról
|
| ablative |
urántól
|
uránoktól
|
| Possessive forms of urán
|
|---|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
uránom
|
uránjaim
|
| 2nd person sing. |
uránod
|
uránjaid
|
| 3rd person sing. |
uránja
|
uránjai
|
| 1st person plural |
uránunk
|
uránjaink
|
| 2nd person plural |
uránotok
|
uránjaitok
|
| 3rd person plural |
uránjuk
|
uránjaik
|
References
-
↑ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2
Slovak
Noun
urán m (genitive singular uránu, declension pattern of dub)
- uranium (element)