Definify.com

Definition 2024

tesz

tesz

Hungarian

Verb

tesz

(transitive) to do
(transitive) to place, to put
(transitive) to make (to cause to be)
elérhetővé tesz‎ ― to make accessible

Conjugation

conjugation of tesz

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Infinitive			tenni
Past participle			tett
Present participle			tevő
Future participle			teendő
Adverbial participle			téve
Potential			tehet
Indicative Mood	Present	Indefinite	teszek	teszel	tesz	teszünk	tesztek	tesznek
	Present	Definite	teszem én téged/titeket teszlek	teszed	teszi	tesszük	teszitek	teszik
	Past	Indefinite	tettem	tettél	tett	tettünk	tettetek	tettek
	Past	Definite	tettem én téged/titeket tettelek	tetted	tette	tettük	tettétek	tették
Conditional Mood	Present	Indefinite	tennék	tennél	tenne	tennénk	tennétek	tennének
Conditional Mood	Present	Definite	tenném én téged/titeket tennélek	tennéd	tenné	tennénk	tennétek	tennék
Subjunctive Mood	Present	Indefinite	tegyek	tégy or tegyél	tegyen	tegyünk	tegyetek	tegyenek
Subjunctive Mood	Present	Definite	tegyem én téged/titeket tegyelek	tedd or tegyed	tegye	tegyük	tegyétek	tegyék
Conjugated Infinitive			tennem	tenned	tennie	tennünk	tennetek	tenniük

Synonyms

(to place, to put): helyez, pakol, rak

Derived terms

(With verbal prefixes):

alátesz
áttesz
betesz
beletesz
egybetesz
eltesz
előretesz
feltesz

föltesz
félretesz
hátratesz
helyretesz
hozzátesz
idetesz
kitesz
közétesz

különtesz
letesz
megtesz
mellétesz
odatesz
összetesz
rátesz
széjjeltesz

szembetesz
széttesz
teletesz
tönkretesz
túltesz
újratesz
utánatesz
visszatesz

(Expressions):

References

↑ Entry #1044 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences.
↑ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6