Hungarian
Noun
szultán (plural szultánok)
- sultan
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) |
|
singular |
plural |
| nominative |
szultán
|
szultánok
|
| accusative |
szultánt
|
szultánokat
|
| dative |
szultánnak
|
szultánoknak
|
| instrumental |
szultánnal
|
szultánokkal
|
| causal-final |
szultánért
|
szultánokért
|
| translative |
szultánná
|
szultánokká
|
| terminative |
szultánig
|
szultánokig
|
| essive-formal |
szultánként
|
szultánokként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
szultánban
|
szultánokban
|
| superessive |
szultánon
|
szultánokon
|
| adessive |
szultánnál
|
szultánoknál
|
| illative |
szultánba
|
szultánokba
|
| sublative |
szultánra
|
szultánokra
|
| allative |
szultánhoz
|
szultánokhoz
|
| elative |
szultánból
|
szultánokból
|
| delative |
szultánról
|
szultánokról
|
| ablative |
szultántól
|
szultánoktól
|
| Possessive forms of szultán
|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
szultánom
|
szultánjaim
|
| 2nd person sing. |
szultánod
|
szultánjaid
|
| 3rd person sing. |
szultánja
|
szultánjai
|
| 1st person plural |
szultánunk
|
szultánjaink
|
| 2nd person plural |
szultánotok
|
szultánjaitok
|
| 3rd person plural |
szultánjuk
|
szultánjaik
|
Derived terms
Related terms