Hungarian
Noun
szerzet (plural szerzetek)
- religious order, confraternity
- (colloquial) guy, figure
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) |
|---|
|
singular |
plural |
| nominative |
szerzet
|
szerzetek
|
| accusative |
szerzetet
|
szerzeteket
|
| dative |
szerzetnek
|
szerzeteknek
|
| instrumental |
szerzettel
|
szerzetekkel
|
| causal-final |
szerzetért
|
szerzetekért
|
| translative |
szerzetté
|
szerzetekké
|
| terminative |
szerzetig
|
szerzetekig
|
| essive-formal |
szerzetként
|
szerzetekként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
szerzetben
|
szerzetekben
|
| superessive |
szerzeten
|
szerzeteken
|
| adessive |
szerzetnél
|
szerzeteknél
|
| illative |
szerzetbe
|
szerzetekbe
|
| sublative |
szerzetre
|
szerzetekre
|
| allative |
szerzethez
|
szerzetekhez
|
| elative |
szerzetből
|
szerzetekből
|
| delative |
szerzetről
|
szerzetekről
|
| ablative |
szerzettől
|
szerzetektől
|
| Possessive forms of szerzet
|
|---|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
szerzetem
|
szerzeteim
|
| 2nd person sing. |
szerzeted
|
szerzeteid
|
| 3rd person sing. |
szerzete
|
szerzetei
|
| 1st person plural |
szerzetünk
|
szerzeteink
|
| 2nd person plural |
szerzetetek
|
szerzeteitek
|
| 3rd person plural |
szerzetük
|
szerzeteik
|
Derived terms