Definition 2024
sógun
sógun
Hungarian
Noun
sógun ( plural sógunok )
shogun
Declension
Inflection (stem in -o- , back harmony)
singular
plural
nominative
sógun
sógunok
accusative
sógunt
sógunokat
dative
sógunnak
sógunoknak
instrumental
sógunnal
sógunokkal
causal-final
sógunért
sógunokért
translative
sógunná
sógunokká
terminative
sógunig
sógunokig
essive-formal
sógunként
sógunokként
essive-modal
—
—
inessive
sógunban
sógunokban
superessive
sógunon
sógunokon
adessive
sógunnál
sógunoknál
illative
sógunba
sógunokba
sublative
sógunra
sógunokra
allative
sógunhoz
sógunokhoz
elative
sógunból
sógunokból
delative
sógunról
sógunokról
ablative
sóguntól
sógunoktól
Possessive forms of sógun
possessor
single possession
multiple possessions
1st person sing.
sógunom
sógunjaim
2nd person sing.
sógunod
sógunjaid
3rd person sing.
sógunja
sógunjai
1st person plural
sógununk
sógunjaink
2nd person plural
sógunotok
sógunjaitok
3rd person plural
sógunjuk
sógunjaik
Derived terms