Definify.com
Definition 2024
rejtek
rejtek
Hungarian
Noun
rejtek (plural rejtekek)
- (archaic, literature) hiding place
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | rejtek | rejtekek |
| accusative | rejteket | rejtekeket |
| dative | rejteknek | rejtekeknek |
| instrumental | rejtekkel | rejtekekkel |
| causal-final | rejtekért | rejtekekért |
| translative | rejtekké | rejtekekké |
| terminative | rejtekig | rejtekekig |
| essive-formal | rejtekként | rejtekekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | rejtekben | rejtekekben |
| superessive | rejteken | rejtekeken |
| adessive | rejteknél | rejtekeknél |
| illative | rejtekbe | rejtekekbe |
| sublative | rejtekre | rejtekekre |
| allative | rejtekhez | rejtekekhez |
| elative | rejtekből | rejtekekből |
| delative | rejtekről | rejtekekről |
| ablative | rejtektől | rejtekektől |
| Possessive forms of rejtek | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | rejtekem | rejtekeim |
| 2nd person sing. | rejteked | rejtekeid |
| 3rd person sing. | rejteke | rejtekei |
| 1st person plural | rejtekünk | rejtekeink |
| 2nd person plural | rejteketek | rejtekeitek |
| 3rd person plural | rejtekük | rejtekeik |
Derived terms
Etymology 2
rejt (“hide”) + -ek (“personal suffix”)
Verb
rejtek
- first-person singular indicative present indefinite of rejt
- Nem rejtek titkokat. ― I do not harbor secrets.