Definify.com

Definition 2024


oklevél

oklevél

Hungarian

Noun

oklevél (plural oklevelek)

  1. (education) diploma, certificate
  2. deed, charter (a document issued by some authority)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative oklevél oklevelek
accusative oklevelet okleveleket
dative oklevélnek okleveleknek
instrumental oklevéllel oklevelekkel
causal-final oklevélért oklevelekért
translative oklevéllé oklevelekké
terminative oklevélig oklevelekig
essive-formal oklevélként oklevelekként
essive-modal
inessive oklevélben oklevelekben
superessive oklevélen okleveleken
adessive oklevélnél okleveleknél
illative oklevélbe oklevelekbe
sublative oklevélre oklevelekre
allative oklevélhez oklevelekhez
elative oklevélből oklevelekből
delative oklevélről oklevelekről
ablative oklevéltől oklevelektől
Possessive forms of oklevél
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. oklevelem okleveleim
2nd person sing. okleveled okleveleid
3rd person sing. oklevele oklevelei
1st person plural oklevelünk okleveleink
2nd person plural okleveletek okleveleitek
3rd person plural oklevelük okleveleik