Hungarian
Noun
nagyapa (plural nagyapák)
- grandfather
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) |
|---|
|
singular |
plural |
| nominative |
nagyapa
|
nagyapák
|
| accusative |
nagyapát
|
nagyapákat
|
| dative |
nagyapának
|
nagyapáknak
|
| instrumental |
nagyapával
|
nagyapákkal
|
| causal-final |
nagyapáért
|
nagyapákért
|
| translative |
nagyapává
|
nagyapákká
|
| terminative |
nagyapáig
|
nagyapákig
|
| essive-formal |
nagyapaként
|
nagyapákként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
nagyapában
|
nagyapákban
|
| superessive |
nagyapán
|
nagyapákon
|
| adessive |
nagyapánál
|
nagyapáknál
|
| illative |
nagyapába
|
nagyapákba
|
| sublative |
nagyapára
|
nagyapákra
|
| allative |
nagyapához
|
nagyapákhoz
|
| elative |
nagyapából
|
nagyapákból
|
| delative |
nagyapáról
|
nagyapákról
|
| ablative |
nagyapától
|
nagyapáktól
|
| Possessive forms of nagyapa
|
|---|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
nagyapám
|
nagyapáim
|
| 2nd person sing. |
nagyapád
|
nagyapáid
|
| 3rd person sing. |
nagyapja
|
nagyapái
|
| 1st person plural |
nagyapánk
|
nagyapáink
|
| 2nd person plural |
nagyapátok
|
nagyapáitok
|
| 3rd person plural |
nagyapjuk
|
nagyapáik
|
Derived terms