Definify.com
Definition 2024
nagyító
nagyító
Hungarian
Noun
nagyító (plural nagyítók)
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | nagyító | nagyítók |
| accusative | nagyítót | nagyítókat |
| dative | nagyítónak | nagyítóknak |
| instrumental | nagyítóval | nagyítókkal |
| causal-final | nagyítóért | nagyítókért |
| translative | nagyítóvá | nagyítókká |
| terminative | nagyítóig | nagyítókig |
| essive-formal | nagyítóként | nagyítókként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | nagyítóban | nagyítókban |
| superessive | nagyítón | nagyítókon |
| adessive | nagyítónál | nagyítóknál |
| illative | nagyítóba | nagyítókba |
| sublative | nagyítóra | nagyítókra |
| allative | nagyítóhoz | nagyítókhoz |
| elative | nagyítóból | nagyítókból |
| delative | nagyítóról | nagyítókról |
| ablative | nagyítótól | nagyítóktól |
| Possessive forms of nagyító | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | nagyítóm | nagyítóim |
| 2nd person sing. | nagyítód | nagyítóid |
| 3rd person sing. | nagyítója | nagyítói |
| 1st person plural | nagyítónk | nagyítóink |
| 2nd person plural | nagyítótok | nagyítóitok |
| 3rd person plural | nagyítójuk | nagyítóik |
Verb
nagyító
- present participle of nagyít