Definify.com
Definition 2024
megtörténik
megtörténik
Hungarian
Verb
megtörténik
- (intransitive) to occur, to take place
Conjugation
conjugation of megtörténik
| Infinitive | megtörténni | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Past participle | megtörtént | |||||||
| Present participle | megtörténő | |||||||
| Future participle | - | |||||||
| Adverbial participle | megtörténve | |||||||
| Potential | megtörténhet | |||||||
| 1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd person sg formal |
1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd person pl formal |
|||
| Indicative Mood | Present | Indefinite | megtörtének | megtörténsz | megtörténik | megtörténünk | megtörténtek | megtörténnek |
| Definite | intransitive verb, definite forms are not used | |||||||
| Past | Indefinite | megtörténtem | megtörténtél | megtörtént | megtörténtünk | megtörténtetek | megtörténtek | |
| Definite | - | |||||||
| Conditional Mood | Present | Indefinite | megtörténnék | megtörténnél | megtörténne | megtörténnénk | megtörténnétek | megtörténnének |
| Definite | - | |||||||
| Subjunctive Mood | Present | Indefinite | megtörténjek | megtörténj or megtörténjél |
megtörténjen | megtörténjünk | megtörténjetek | megtörténjenek |
| Definite | - | |||||||
| Conjugated Infinitive | megtörténnem | megtörténned | megtörténnie | megtörténnünk | megtörténnetek | megtörténniük | ||
Derived terms
- megtörténés