Hungarian
Noun
magány (plural magányok)
- solitude
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) |
|---|
|
singular |
plural |
| nominative |
magány
|
magányok
|
| accusative |
magányt
|
magányokat
|
| dative |
magánynak
|
magányoknak
|
| instrumental |
magánnyal
|
magányokkal
|
| causal-final |
magányért
|
magányokért
|
| translative |
magánnyá
|
magányokká
|
| terminative |
magányig
|
magányokig
|
| essive-formal |
magányként
|
magányokként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
magányban
|
magányokban
|
| superessive |
magányon
|
magányokon
|
| adessive |
magánynál
|
magányoknál
|
| illative |
magányba
|
magányokba
|
| sublative |
magányra
|
magányokra
|
| allative |
magányhoz
|
magányokhoz
|
| elative |
magányból
|
magányokból
|
| delative |
magányról
|
magányokról
|
| ablative |
magánytól
|
magányoktól
|
| Possessive forms of magány
|
|---|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
magányom
|
magányaim
|
| 2nd person sing. |
magányod
|
magányaid
|
| 3rd person sing. |
magánya
|
magányai
|
| 1st person plural |
magányunk
|
magányaink
|
| 2nd person plural |
magányotok
|
magányaitok
|
| 3rd person plural |
magányuk
|
magányaik
|
References
-
↑ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6