Hungarian
Noun
koránkelő (plural koránkelők)
- early bird
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) |
|---|
|
singular |
plural |
| nominative |
koránkelő
|
koránkelők
|
| accusative |
koránkelőt
|
koránkelőket
|
| dative |
koránkelőnek
|
koránkelőknek
|
| instrumental |
koránkelővel
|
koránkelőkkel
|
| causal-final |
koránkelőért
|
koránkelőkért
|
| translative |
koránkelővé
|
koránkelőkké
|
| terminative |
koránkelőig
|
koránkelőkig
|
| essive-formal |
koránkelőként
|
koránkelőkként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
koránkelőben
|
koránkelőkben
|
| superessive |
koránkelőn
|
koránkelőkön
|
| adessive |
koránkelőnél
|
koránkelőknél
|
| illative |
koránkelőbe
|
koránkelőkbe
|
| sublative |
koránkelőre
|
koránkelőkre
|
| allative |
koránkelőhöz
|
koránkelőkhöz
|
| elative |
koránkelőből
|
koránkelőkből
|
| delative |
koránkelőről
|
koránkelőkről
|
| ablative |
koránkelőtől
|
koránkelőktől
|
| Possessive forms of koránkelő
|
|---|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
koránkelőm
|
koránkelőim
|
| 2nd person sing. |
koránkelőd
|
koránkelőid
|
| 3rd person sing. |
koránkelője
|
koránkelői
|
| 1st person plural |
koránkelőnk
|
koránkelőink
|
| 2nd person plural |
koránkelőtök
|
koránkelőitek
|
| 3rd person plural |
koránkelőjük
|
koránkelőik
|