Definify.com

Webster 1913 Edition


Kever

Kev′er

,
Verb.
T.
&
I.
To cover.
[Obs.]
Chaucer.

Definition 2024


kever

kever

Dutch

Noun

kever m (plural kevers, diminutive kevertje n)

  1. beetle

Derived terms

Anagrams


Hungarian

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkɛvɛr]
  • Hyphenation: ke‧ver

Verb

kever

  1. (transitive) to mix

Conjugation

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • alákever
  • átkever
  • bekever
  • belekever
  • egybekever
  • elkever
  • előkever
  • felkever
  • fölkever
  • félrekever
  • helyrekever
  • hozzákever
  • kikever
  • közékever
  • különkever
  • lekever
  • megkever
  • mellékever
  • odakever
  • összekever
  • rákever
  • széjjelkever
  • szétkever
  • telekever
  • túlkever
  • újrakever
  • végigkever
  • visszakever