Definify.com
Definition 2024
kegyetlen
kegyetlen
Hungarian
Adjective
kegyetlen (comparative kegyetlenebb, superlative legkegyetlenebb)
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | kegyetlen | kegyetlenek |
| accusative | kegyetlent | kegyetleneket |
| dative | kegyetlennek | kegyetleneknek |
| instrumental | kegyetlennel | kegyetlenekkel |
| causal-final | kegyetlenért | kegyetlenekért |
| translative | kegyetlenné | kegyetlenekké |
| terminative | kegyetlenig | kegyetlenekig |
| essive-formal | kegyetlenként | kegyetlenekként |
| essive-modal | kegyetlenül | — |
| inessive | kegyetlenben | kegyetlenekben |
| superessive | kegyetlenen | kegyetleneken |
| adessive | kegyetlennél | kegyetleneknél |
| illative | kegyetlenbe | kegyetlenekbe |
| sublative | kegyetlenre | kegyetlenekre |
| allative | kegyetlenhez | kegyetlenekhez |
| elative | kegyetlenből | kegyetlenekből |
| delative | kegyetlenről | kegyetlenekről |
| ablative | kegyetlentől | kegyetlenektől |
Derived terms
- kegyetlenkedik
- kegyetlenség
References
- ↑ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6