Definify.com

Definition 2024


kéj

kéj

See also: kej

Hungarian

Noun

kéj (plural kéjek)

  1. sexual enjoyment
  2. pleasure, delight

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative kéj kéjek
accusative kéjt kéjeket
dative kéjnek kéjeknek
instrumental kéjjel kéjekkel
causal-final kéjért kéjekért
translative kéjjé kéjekké
terminative kéjig kéjekig
essive-formal kéjként kéjekként
essive-modal
inessive kéjben kéjekben
superessive kéjen kéjeken
adessive kéjnél kéjeknél
illative kéjbe kéjekbe
sublative kéjre kéjekre
allative kéjhez kéjekhez
elative kéjből kéjekből
delative kéjről kéjekről
ablative kéjtől kéjektől
Possessive forms of kéj
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kéjem kéjeim
2nd person sing. kéjed kéjeid
3rd person sing. kéje kéjei
1st person plural kéjünk kéjeink
2nd person plural kéjetek kéjeitek
3rd person plural kéjük kéjeik

Synonyms

Derived terms