Hungarian
Noun
jelkép (plural jelképek)
- symbol (object meant to represent another)
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) |
|---|
|
singular |
plural |
| nominative |
jelkép
|
jelképek
|
| accusative |
jelképet
|
jelképeket
|
| dative |
jelképnek
|
jelképeknek
|
| instrumental |
jelképpel
|
jelképekkel
|
| causal-final |
jelképért
|
jelképekért
|
| translative |
jelképpé
|
jelképekké
|
| terminative |
jelképig
|
jelképekig
|
| essive-formal |
jelképként
|
jelképekként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
jelképben
|
jelképekben
|
| superessive |
jelképen
|
jelképeken
|
| adessive |
jelképnél
|
jelképeknél
|
| illative |
jelképbe
|
jelképekbe
|
| sublative |
jelképre
|
jelképekre
|
| allative |
jelképhez
|
jelképekhez
|
| elative |
jelképből
|
jelképekből
|
| delative |
jelképről
|
jelképekről
|
| ablative |
jelképtől
|
jelképektől
|
| Possessive forms of jelkép
|
|---|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
jelképem
|
jelképeim
|
| 2nd person sing. |
jelképed
|
jelképeid
|
| 3rd person sing. |
jelképe
|
jelképei
|
| 1st person plural |
jelképünk
|
jelképeink
|
| 2nd person plural |
jelképetek
|
jelképeitek
|
| 3rd person plural |
jelképük
|
jelképeik
|
Derived terms