Definify.com

Definition 2024


irónia

irónia

See also: ironia, ironía, and írónía

Hungarian

Noun

irónia (plural iróniák)

  1. irony

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative irónia iróniák
accusative iróniát iróniákat
dative iróniának iróniáknak
instrumental iróniával iróniákkal
causal-final iróniáért iróniákért
translative iróniává iróniákká
terminative iróniáig iróniákig
essive-formal iróniaként iróniákként
essive-modal
inessive iróniában iróniákban
superessive irónián iróniákon
adessive iróniánál iróniáknál
illative iróniába iróniákba
sublative iróniára iróniákra
allative iróniához iróniákhoz
elative iróniából iróniákból
delative iróniáról iróniákról
ablative iróniától iróniáktól
Possessive forms of irónia
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. iróniám iróniáim
2nd person sing. iróniád iróniáid
3rd person sing. iróniája iróniái
1st person plural iróniánk iróniáink
2nd person plural iróniátok iróniáitok
3rd person plural iróniájuk iróniáik

Slovak

Noun

irónia f

  1. irony