Definify.com

Definition 2024

indokol

indokol

Hungarian

Verb

indokol

(transitive) to justify, explain, warrant
Semmi nem indokolja.‎ ― There is no reason for it.

Conjugation

conjugation of indokol

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Infinitive			indokolni
Past participle			indokolt
Present participle			indokoló
Future participle			indokolandó
Adverbial participle			indokolva
Potential			indokolhat
Indicative Mood	Present	Indefinite	indokolok	indokolsz	indokol	indokolunk	indokoltok	indokolnak
	Present	Definite	indokolom én téged/titeket indokollak	indokolod	indokolja	indokoljuk	indokoljátok	indokolják
	Past	Indefinite	indokoltam	indokoltál	indokolt	indokoltunk	indokoltatok	indokoltak
	Past	Definite	indokoltam én téged/titeket indokoltalak	indokoltad	indokolta	indokoltuk	indokoltátok	indokolták
Conditional Mood	Present	Indefinite	indokolnék	indokolnál	indokolna	indokolnánk	indokolnátok	indokolnának
Conditional Mood	Present	Definite	indokolnám én téged/titeket indokolnálak	indokolnád	indokolná	indokolnánk	indokolnátok	indokolnák
Subjunctive Mood	Present	Indefinite	indokoljak	indokolj or indokoljál	indokoljon	indokoljunk	indokoljatok	indokoljanak
Subjunctive Mood	Present	Definite	indokoljam én téged/titeket indokoljalak	indokold or indokoljad	indokolja	indokoljuk	indokoljátok	indokolják
Conjugated Infinitive			indokolnom	indokolnod	indokolnia	indokolnunk	indokolnotok	indokolniuk

Derived terms

indoklás
indokolás

(With verbal prefixes):

megindokol