Definify.com

Definition 2024


illetlen

illetlen

Hungarian

Adjective

illetlen (comparative illetlenebb, superlative legilletlenebb)

  1. improper, indecent, indecorous

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative illetlen illetlenek
accusative illetlent illetleneket
dative illetlennek illetleneknek
instrumental illetlennel illetlenekkel
causal-final illetlenért illetlenekért
translative illetlenné illetlenekké
terminative illetlenig illetlenekig
essive-formal illetlenként illetlenekként
essive-modal illetlenül
inessive illetlenben illetlenekben
superessive illetlenen illetleneken
adessive illetlennél illetleneknél
illative illetlenbe illetlenekbe
sublative illetlenre illetlenekre
allative illetlenhez illetlenekhez
elative illetlenből illetlenekből
delative illetlenről illetlenekről
ablative illetlentől illetlenektől