Definify.com

Definition 2024


házasságkötés

házasságkötés

Hungarian

Noun

házasságkötés (plural házasságkötések)

  1. marriage, matrimony

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative házasságkötés házasságkötések
accusative házasságkötést házasságkötéseket
dative házasságkötésnek házasságkötéseknek
instrumental házasságkötéssel házasságkötésekkel
causal-final házasságkötésért házasságkötésekért
translative házasságkötéssé házasságkötésekké
terminative házasságkötésig házasságkötésekig
essive-formal házasságkötésként házasságkötésekként
essive-modal
inessive házasságkötésben házasságkötésekben
superessive házasságkötésen házasságkötéseken
adessive házasságkötésnél házasságkötéseknél
illative házasságkötésbe házasságkötésekbe
sublative házasságkötésre házasságkötésekre
allative házasságkötéshez házasságkötésekhez
elative házasságkötésből házasságkötésekből
delative házasságkötésről házasságkötésekről
ablative házasságkötéstől házasságkötésektől
Possessive forms of házasságkötés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. házasságkötésem házasságkötéseim
2nd person sing. házasságkötésed házasságkötéseid
3rd person sing. házasságkötése házasságkötései
1st person plural házasságkötésünk házasságkötéseink
2nd person plural házasságkötésetek házasságkötéseitek
3rd person plural házasságkötésük házasságkötéseik