Definify.com

Definition 2024


etika

etika

See also: ētika and ētikā

Crimean Tatar

Noun

etika

  1. ethics

Declension

References

  • Mirjejev, V. A.; Usejinov, S. M. (2002) Ukrajinsʹko-krymsʹkotatarsʹkyj slovnyk [Ukrainian – Crimean Tatar Dictionary], Simferopol: Dolya, ISBN 966-7980-89-8

Czech

Noun

etika f

  1. ethics

Related terms


Hungarian

Etymology

From Medieval Latin (disciplina) ethica, from Ancient Greek ἠθικός (ēthikós, of or for morals, moral, expressing character), from ἦθος (êthos, character, moral nature).[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈɛtikɒ]
  • Hyphenation: eti‧ka

Noun

etika (plural etikák)

  1. ethics

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative etika etikák
accusative etikát etikákat
dative etikának etikáknak
instrumental etikával etikákkal
causal-final etikáért etikákért
translative etikává etikákká
terminative etikáig etikákig
essive-formal etikaként etikákként
essive-modal
inessive etikában etikákban
superessive etikán etikákon
adessive etikánál etikáknál
illative etikába etikákba
sublative etikára etikákra
allative etikához etikákhoz
elative etikából etikákból
delative etikáról etikákról
ablative etikától etikáktól
Possessive forms of etika
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. etikám etikáim
2nd person sing. etikád etikáid
3rd person sing. etikája etikái
1st person plural etikánk etikáink
2nd person plural etikátok etikáitok
3rd person plural etikájuk etikáik

Derived terms

  • etikai

References

  1. Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2

Malay

Etymology

From English ethics.

Noun

etika

  1. ethics

Serbo-Croatian

Pronunciation

  • IPA(key): /ětika/
  • Hyphenation: e‧ti‧ka

Noun

ètika f (Cyrillic spelling ѐтика)

  1. (uncountable) ethics

Declension