Definify.com
Definition 2024
elvetél
elvetél
Hungarian
Verb
elvetél
- (transitive, intransitive) to miscarry, to abort (a foetus)
Conjugation
conjugation of elvetél
| Infinitive | elvetélni | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Past participle | elvetélt | |||||||
| Present participle | elvetélő | |||||||
| Future participle | elvetélendő | |||||||
| Adverbial participle | elvetélve | |||||||
| Potential | elvetélhet | |||||||
| 1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd person sg formal |
1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd person pl formal |
|||
| Indicative Mood | Present | Indefinite | elvetélek | elvetélsz | elvetél | elvetélünk | elvetéltek | elvetélnek |
| Definite | elvetélem én téged/titeket elvetéllek |
elvetéled | elvetéli | elvetéljük | elvetélitek | elvetélik | ||
| Past | Indefinite | elvetéltem | elvetéltél | elvetélt | elvetéltünk | elvetéltetek | elvetéltek | |
| Definite | elvetéltem én téged/titeket elvetéltelek |
elvetélted | elvetélte | elvetéltük | elvetéltétek | elvetélték | ||
| Conditional Mood | Present | Indefinite | elvetélnék | elvetélnél | elvetélne | elvetélnénk | elvetélnétek | elvetélnének |
| Definite | elvetélném én téged/titeket elvetélnélek |
elvetélnéd | elvetélné | elvetélnénk | elvetélnétek | elvetélnék | ||
| Subjunctive Mood | Present | Indefinite | elvetéljek | elvetélj or elvetéljél |
elvetéljen | elvetéljünk | elvetéljetek | elvetéljenek |
| Definite | elvetéljem én téged/titeket elvetéljelek |
elvetéld or elvetéljed |
elvetélje | elvetéljük | elvetéljétek | elvetéljék | ||
| Conjugated Infinitive | elvetélnem | elvetélned | elvetélnie | elvetélnünk | elvetélnetek | elvetélniük | ||
Derived terms
- elvetélés