Definition 2024
dózse
dózse
Hungarian
Noun
dózse (plural dózsék)
- (historical) doge (chief magistrate in the republics of Venice and Genoa)
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) |
|---|
|
singular |
plural |
| nominative |
dózse
|
dózsék
|
| accusative |
dózsét
|
dózsékat
|
| dative |
dózsénak
|
dózséknak
|
| instrumental |
dózséval
|
dózsékkal
|
| causal-final |
dózséért
|
dózsékért
|
| translative |
dózsévá
|
dózsékká
|
| terminative |
dózséig
|
dózsékig
|
| essive-formal |
dózseként
|
dózsékként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
dózséban
|
dózsékban
|
| superessive |
dózsén
|
dózsékon
|
| adessive |
dózsénál
|
dózséknál
|
| illative |
dózséba
|
dózsékba
|
| sublative |
dózséra
|
dózsékra
|
| allative |
dózséhoz
|
dózsékhoz
|
| elative |
dózséból
|
dózsékból
|
| delative |
dózséról
|
dózsékról
|
| ablative |
dózsétól
|
dózséktól
|
| Possessive forms of dózse
|
|---|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
dózsém
|
dózséim
|
| 2nd person sing. |
dózséd
|
dózséid
|
| 3rd person sing. |
dózséja
|
dózséi
|
| 1st person plural |
dózsénk
|
dózséink
|
| 2nd person plural |
dózsétok
|
dózséitok
|
| 3rd person plural |
dózséjuk
|
dózséik
|
References
-
↑ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6
