Definition 2024
címszó
címszó
Hungarian
Noun
címszó (plural címszók)
- entry, headword, lemma
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) |
|---|
|
singular |
plural |
| nominative |
címszó
|
címszók
|
| accusative |
címszót
|
címszókat
|
| dative |
címszónak
|
címszóknak
|
| instrumental |
címszóval
|
címszókkal
|
| causal-final |
címszóért
|
címszókért
|
| translative |
címszóvá
|
címszókká
|
| terminative |
címszóig
|
címszókig
|
| essive-formal |
címszóként
|
címszókként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
címszóban
|
címszókban
|
| superessive |
címszón
|
címszókon
|
| adessive |
címszónál
|
címszóknál
|
| illative |
címszóba
|
címszókba
|
| sublative |
címszóra
|
címszókra
|
| allative |
címszóhoz
|
címszókhoz
|
| elative |
címszóból
|
címszókból
|
| delative |
címszóról
|
címszókról
|
| ablative |
címszótól
|
címszóktól
|
| Possessive forms of címszó
|
|---|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
címszavam
|
címszavaim
|
| 2nd person sing. |
címszavad
|
címszavaid
|
| 3rd person sing. |
címszava
|
címszavai
|
| 1st person plural |
címszavunk
|
címszavaink
|
| 2nd person plural |
címszavatok
|
címszavaitok
|
| 3rd person plural |
címszavuk
|
címszavaik
|
References
