Definify.com
Definition 2024
bruttó
bruttó
Hungarian
Adjective
bruttó (not comparable)
- gross (whole amount, total)
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | bruttó | bruttók |
| accusative | bruttót | bruttókat |
| dative | bruttónak | bruttóknak |
| instrumental | bruttóval | bruttókkal |
| causal-final | bruttóért | bruttókért |
| translative | bruttóvá | bruttókká |
| terminative | bruttóig | bruttókig |
| essive-formal | bruttóként | bruttókként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | bruttóban | bruttókban |
| superessive | bruttón | bruttókon |
| adessive | bruttónál | bruttóknál |
| illative | bruttóba | bruttókba |
| sublative | bruttóra | bruttókra |
| allative | bruttóhoz | bruttókhoz |
| elative | bruttóból | bruttókból |
| delative | bruttóról | bruttókról |
| ablative | bruttótól | bruttóktól |