Definify.com
Definition 2024
ügyetlen
ügyetlen
Hungarian
Adjective
ügyetlen (comparative ügyetlenebb, superlative legügyetlenebb)
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | ügyetlen | ügyetlenek |
| accusative | ügyetlent | ügyetleneket |
| dative | ügyetlennek | ügyetleneknek |
| instrumental | ügyetlennel | ügyetlenekkel |
| causal-final | ügyetlenért | ügyetlenekért |
| translative | ügyetlenné | ügyetlenekké |
| terminative | ügyetlenig | ügyetlenekig |
| essive-formal | ügyetlenként | ügyetlenekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | ügyetlenben | ügyetlenekben |
| superessive | ügyetlenen | ügyetleneken |
| adessive | ügyetlennél | ügyetleneknél |
| illative | ügyetlenbe | ügyetlenekbe |
| sublative | ügyetlenre | ügyetlenekre |
| allative | ügyetlenhez | ügyetlenekhez |
| elative | ügyetlenből | ügyetlenekből |
| delative | ügyetlenről | ügyetlenekről |
| ablative | ügyetlentől | ügyetlenektől |
Synonyms
- esetlen
Antonyms
Derived terms
- ügyetlenség