Definify.com
Definition 2024
útja
útja
Hungarian
Noun
útja
- third-person singular (single possession) possessive of út
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | útja | — |
| accusative | útját | — |
| dative | útjának | — |
| instrumental | útjával | — |
| causal-final | útjáért | — |
| translative | útjává | — |
| terminative | útjáig | — |
| essive-formal | útjaként | — |
| essive-modal | útjául | — |
| inessive | útjában | — |
| superessive | útján | — |
| adessive | útjánál | — |
| illative | útjába | — |
| sublative | útjára | — |
| allative | útjához | — |
| elative | útjából | — |
| delative | útjáról | — |
| ablative | útjától | — |