Hungarian
Noun
öszvér (plural öszvérek)
- mule
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) |
|---|
|
singular |
plural |
| nominative |
öszvér
|
öszvérek
|
| accusative |
öszvért
|
öszvéreket
|
| dative |
öszvérnek
|
öszvéreknek
|
| instrumental |
öszvérrel
|
öszvérekkel
|
| causal-final |
öszvérért
|
öszvérekért
|
| translative |
öszvérré
|
öszvérekké
|
| terminative |
öszvérig
|
öszvérekig
|
| essive-formal |
öszvérként
|
öszvérekként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
öszvérben
|
öszvérekben
|
| superessive |
öszvéren
|
öszvéreken
|
| adessive |
öszvérnél
|
öszvéreknél
|
| illative |
öszvérbe
|
öszvérekbe
|
| sublative |
öszvérre
|
öszvérekre
|
| allative |
öszvérhez
|
öszvérekhez
|
| elative |
öszvérből
|
öszvérekből
|
| delative |
öszvérről
|
öszvérekről
|
| ablative |
öszvértől
|
öszvérektől
|
| Possessive forms of öszvér
|
|---|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
öszvérem
|
öszvéreim
|
| 2nd person sing. |
öszvéred
|
öszvéreid
|
| 3rd person sing. |
öszvére
|
öszvérei
|
| 1st person plural |
öszvérünk
|
öszvéreink
|
| 2nd person plural |
öszvéretek
|
öszvéreitek
|
| 3rd person plural |
öszvérük
|
öszvéreik
|