Definify.com

Definition 2024


öngyilkos

öngyilkos

Hungarian

Adjective

öngyilkos (not comparable)

  1. suicidal

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative öngyilkos öngyilkosak
accusative öngyilkosat öngyilkosakat
dative öngyilkosnak öngyilkosaknak
instrumental öngyilkossal öngyilkosakkal
causal-final öngyilkosért öngyilkosakért
translative öngyilkossá öngyilkosakká
terminative öngyilkosig öngyilkosakig
essive-formal öngyilkosként öngyilkosakként
essive-modal
inessive öngyilkosban öngyilkosakban
superessive öngyilkoson öngyilkosakon
adessive öngyilkosnál öngyilkosaknál
illative öngyilkosba öngyilkosakba
sublative öngyilkosra öngyilkosakra
allative öngyilkoshoz öngyilkosakhoz
elative öngyilkosból öngyilkosakból
delative öngyilkosról öngyilkosakról
ablative öngyilkostól öngyilkosaktól

Derived terms

Noun

öngyilkos (plural öngyilkosok)

  1. suicide (a person who has intentionally killed him/herself)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative öngyilkos öngyilkosok
accusative öngyilkost öngyilkosokat
dative öngyilkosnak öngyilkosoknak
instrumental öngyilkossal öngyilkosokkal
causal-final öngyilkosért öngyilkosokért
translative öngyilkossá öngyilkosokká
terminative öngyilkosig öngyilkosokig
essive-formal öngyilkosként öngyilkosokként
essive-modal
inessive öngyilkosban öngyilkosokban
superessive öngyilkoson öngyilkosokon
adessive öngyilkosnál öngyilkosoknál
illative öngyilkosba öngyilkosokba
sublative öngyilkosra öngyilkosokra
allative öngyilkoshoz öngyilkosokhoz
elative öngyilkosból öngyilkosokból
delative öngyilkosról öngyilkosokról
ablative öngyilkostól öngyilkosoktól
Possessive forms of öngyilkos
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. öngyilkosom öngyilkosaim
2nd person sing. öngyilkosod öngyilkosaid
3rd person sing. öngyilkosa öngyilkosai
1st person plural öngyilkosunk öngyilkosaink
2nd person plural öngyilkosotok öngyilkosaitok
3rd person plural öngyilkosuk öngyilkosaik

Derived terms