Definify.com

Definition 2024

érik

érik

See also: erik, Erik, and -erik

Hungarian

Verb

érik

(intransitive) to ripen, mature, become ripe

Conjugation

conjugation of érik

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Infinitive			érni
Past participle			érett
Present participle			érő
Future participle			-
Adverbial participle			érve
Potential			érhet
Indicative Mood	Present	Indefinite	érek	érsz	érik	érünk	értek	érnek
	Present	Definite	intransitive verb, definite forms are not used
	Past	Indefinite	értem	értél	érett	értünk	értetek	értek
	Past	Definite	-
Conditional Mood	Present	Indefinite	érnék	érnél	érne	érnénk	érnétek	érnének
Conditional Mood	Present	Definite	-
Subjunctive Mood	Present	Indefinite	érjek	érj or érjél	érjen	érjünk	érjetek	érjenek
Subjunctive Mood	Present	Definite	-
Conjugated Infinitive			érnem	érned	érnie	érnünk	érnetek	érniük

References

↑ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6